{"id":6497,"date":"2024-02-05T14:19:44","date_gmt":"2024-02-05T14:19:44","guid":{"rendered":"https:\/\/ai-xtech.eu\/?page_id=6497"},"modified":"2024-02-05T14:22:00","modified_gmt":"2024-02-05T14:22:00","slug":"quantum-nonlocality","status":"publish","type":"page","link":"https:\/\/ai-xtech.eu\/zh\/quantum-nonlocality\/","title":{"rendered":"\u91cf\u5b50\u975e\u5b9a\u57df\u6027"},"content":{"rendered":"\n

A\u00a0t\u00f6bbsejt\u0171ek\u00a0genomja\u00a0kvantum nem lok\u00e1lis?<\/strong><\/h2>\n\n\n\n

A.Einstein \u00e9s munkat\u00e1rsai, B.Podolsky \u00e9s N.Rosen [Einstein, Podolsky, Rosen, 1935] egy olyan gondolatot fogalmaztak meg, amelynek l\u00e9nyege az elemi r\u00e9szecsk\u00e9k p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151kre reduk\u00e1lhat\u00f3. Egy kvantumobjektum, amely lehet p\u00e9ld\u00e1ul k\u00e9t \u00f6sszekapcsolt foton, a sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n megtart valamilyen inform\u00e1ci\u00f3s kapcsolatot (entangle-effektus<\/em>). Az egyik foton kvantum\u00e1llapota, pl. polariz\u00e1ci\u00f3ja vagy spinje azonnal \u00e1tvihet\u0151 a m\u00e1sik fotonra, amely az els\u0151 foton anal\u00f3gj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, amely \u00f6sszeomlik, elt\u0171nik \u00e9s ford\u00edtva. A fotonok k\u00f6z\u00f6tti t\u00e1vols\u00e1g b\u00e1rmilyen t\u00e1vols\u00e1g lehet. Ezt Einstein-Podolsky-Rosen (EPR) hat\u00e1snak, paradoxonnak vagy csatorn\u00e1nak nevezt\u00e9k el. E jelens\u00e9g szinonim\u00e1jak\u00e9nt elfogadott a “kvantum-nonlokalit\u00e1s” (Quantum NonLocality) <\/em>kifejez\u00e9s is, amely az elemi r\u00e9szecsk\u00e9k kvantum\u00e1llapotai \u00e1ltal \u00f6sszef\u00fcgg\u0151 \u00e1llapotok ter\u00e9ben a pillanatnyi eloszl\u00e1st, nem-lokalit\u00e1st hangs\u00falyozza. \u00dagy t\u0171nik, hogy a kauzalit\u00e1s elve s\u00e9r\u00fcl – a hat\u00e1st \u00e9s az okot nem v\u00e1lasztja el az id\u0151, ha az id\u0151t az esem\u00e9nyek sorrendj\u00e9nek szervez\u0151d\u00e9sek\u00e9nt \u00e9rtelmezz\u00fck. Ez\u00e9rt Einstein \u00e9s szerz\u0151t\u00e1rsai – mivel akkoriban nem rendelkeztek ismeretekkel az id\u0151 \u00f6sszetett szerkezet\u00e9r\u0151l (p\u00e9ld\u00e1ul annak fraktalit\u00e1s\u00e1r\u00f3l) – tiszt\u00e1n elm\u00e9leti, de m\u00e9gis mereven formaliz\u00e1lt modellj\u00fcket a gyakorlatban \u00e9s a k\u00eds\u00e9rletekben nem alkalmazhat\u00f3nak \u00e9rt\u00e9kelt\u00e9k. Az elm\u00e9let \u00e9s a l\u00e1that\u00f3 fizikai val\u00f3s\u00e1g k\u00f6z\u00f6tti ellentmond\u00e1s ezen \u00e1llapota k\u00f6r\u00fclbel\u00fcl 30 \u00e9vig tartott. Ezut\u00e1n D. Bell [Bell, 1964; Bell, 1976] az EPR gondolat\u00e1t modern szinten is kidolgozta. C.Bennet \u00e9s szerz\u0151t\u00e1rsai [Bennet et al, 1993] szint\u00e9n akt\u00edvan r\u00e9szt vettek benne. A f\u0151 neh\u00e9zs\u00e9get az jelentette, hogy elm\u00e9leti konstrukci\u00f3ikban nem volt szabad megs\u00e9rteni a kvantummechanika Geisenberg \u00e1ltal levezetett alapelv\u00e9t a kvantumobjektumok dualisztikus val\u00f3s-hull\u00e1m \u00e1llapot\u00e1ra vonatkoz\u00f3an. Ez a bizonytalans\u00e1gi elv arr\u00f3l sz\u00f3l, hogy lehetetlen egyszerre helyesen m\u00e9rni p\u00e9ld\u00e1ul egy foton mint hull\u00e1m \u00e9s mint elemi r\u00e9szecske tulajdons\u00e1gait. Ez a probl\u00e9ma megsz\u0171nt, miut\u00e1n k\u00eds\u00e9rleti \u00faton bizony\u00edtott\u00e1k az elemi r\u00e9szecsk\u00e9k “\u00f6sszefon\u00f3dott” \u00e1llapota l\u00e9tez\u00e9s\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t.<\/p>\n\n\n\n

Tal\u00e1n ez az “\u00f6sszefon\u00f3d\u00e1s” a genetikai (\u00e9s ment\u00e1lis) inform\u00e1ci\u00f3 \u00e1tvitel\u00e9nek elemi alapja az organizmusok k\u00f6z\u00f6tt, amelyek elemi r\u00e9szecsk\u00e9k kontinuum\u00e1nak tekinthet\u0151k, \u00e9s amelyekben a mikroszint tulajdons\u00e1gai a makroszinten t\u00fckr\u00f6z\u0151dnek. Ilyen lev\u00e1lasztott \u00e1llapotban mindk\u00e9t r\u00e9szecske ugyanannak a kvantumrendszernek a r\u00e9sze marad, \u00edgy b\u00e1rmit is tesz\u00fcnk az egyik\u00fckkel, az kisz\u00e1m\u00edthat\u00f3 hat\u00e1ssal van a m\u00e1sikra.<\/p>\n\n\n\n

egy m\u00e1sik. Bennett \u00e9s koll\u00e9g\u00e1i \u00fagy v\u00e9lik, hogy az \u00f6sszefon\u00f3dott r\u00e9szecsk\u00e9k, ha t\u00e9rben elv\u00e1lasztva vannak egym\u00e1st\u00f3l, \u00e1llapotuk \u00e9s \u00edgy az inform\u00e1ci\u00f3 k\u00f6lcs\u00f6n\u00f6s “hordoz\u00f3ik\u00e9nt” szolg\u00e1lhatnak egym\u00e1snak, mivel egy r\u00e9szecske \u00e1llapota m\u00e1r inform\u00e1ci\u00f3. Ebben az esetben azonban az inform\u00e1ci\u00f3t rendk\u00edv\u00fcl t\u00e1gan kell \u00e9rteni – mint b\u00e1rmilyen v\u00e1ltoz\u00e1st. Az EPR-csatorna k\u00eds\u00e9rleti megval\u00f3s\u00edt\u00e1s\u00e1hoz h\u00e1rom fonon – egy \u00f6sszefon\u00f3dott \u00e9s k\u00e9t rep\u00fcl\u0151 – egy\u00fcttes l\u00e9tez\u00e9s\u00e9re volt sz\u00fcks\u00e9g, amit k\u00e9t kutat\u00f3csoport – az Anton Zeulinger vezette b\u00e9csi \u00e9s a Francesco De Martini vezette r\u00f3mai csoport – munk\u00e1ja r\u00e9v\u00e9n siker\u00fclt megval\u00f3s\u00edtani. Zeulinger csoportj\u00e1nak k\u00eds\u00e9rletei [Bouwmeester et al, 1997] bizony\u00edtott\u00e1k az EPR-elvek gyakorlati megval\u00f3s\u00edthat\u00f3s\u00e1g\u00e1t k\u00e9t foton k\u00f6z\u00f6tti polariz\u00e1ci\u00f3s \u00e1llapotok f\u00e9nyvezet\u0151n kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9n\u0151 \u00e1tvitel\u00e9re egy harmadik fotonon kereszt\u00fcl, ak\u00e1r 10 kilom\u00e9teres t\u00e1vols\u00e1gban. E felfedez\u00e9st k\u00f6vet\u0151en vezet\u0151 orsz\u00e1gokban er\u0151teljes programokat vitatnak meg ennek a hat\u00e1snak a kvantumoptikai sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek kifejleszt\u00e9s\u00e9re val\u00f3 alkalmaz\u00e1s\u00e1ra, ahol a fotonok lesznek az inform\u00e1ci\u00f3hordoz\u00f3k. M\u0171k\u00f6d\u00e9si sebess\u00e9g\u00fck \u00e9s inform\u00e1ci\u00f3mennyis\u00e9g\u00fck t\u00f6bb t\u00edz nagys\u00e1grenddel nagyobb lesz, mint a jelenlegi sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek\u00e9.<\/p>\n\n\n\n

A kvantum-nonlokalit\u00e1s jelens\u00e9g\u00e9nek a biorendszerek \u00e1ltali felhaszn\u00e1l\u00e1s\u00e1nak \u00f6tlete mind t\u00e1vlatilag, mind a gyakorlatban nagyon vonz\u00f3. J\u00f3l megfelel a biorendszerek geno-inform\u00e1ci\u00f3s-metabolikus \u00e9s ment\u00e1lis ter\u00fcleteinek hull\u00e1mjel- kioszt\u00e1s\u00e1ra vonatkoz\u00f3 adatainknak. Ebben az \u00e9rtelemben az els\u0151, demeglehet\u0151sen gyenge k\u00eds\u00e9rlet az EPR-fogalom biorendszerekre val\u00f3 alkalmazhat\u00f3s\u00e1g\u00e1nak meg\u00e9rt\u00e9s\u00e9re valamivel kor\u00e1bban m\u00e1r megt\u00f6rt\u00e9nt [Josephson, Pallikari- Viras, 1991]. Ebben a munk\u00e1ban az elm\u00e9leti elemz\u00e9s f\u0151k\u00e9nt arra a meg\u00e1llap\u00edt\u00e1sra szor\u00edtkozik, hogy az \u00e9l\u0151l\u00e9nyek val\u00f3s\u00e1g\u00e9rz\u00e9kel\u00e9se m\u00e1s \u00e9s bizonyos \u00e9rtelemben hat\u00e9konyabb elven alapul, mint amit a tudom\u00e1ny form\u00e1lisabb elj\u00e1r\u00e1sai haszn\u00e1lnak. Ez az elv a szerz\u0151k szerint bizonyos felt\u00e9telek mellett a nem “fizikai”, egym\u00e1st\u00f3l t\u00e1vol es\u0151 biosziszt\u00e9m\u00e1k k\u00f6z\u00f6tti, nem statikus jelleg\u0171 interkommunik\u00e1ci\u00f3s jelk\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1sokban, azaz a telep\u00e1ti\u00e1ban val\u00f3sul meg. Tegy\u00fck fel a k\u00e9rd\u00e9st m\u00e9g egyszer, de sz\u0171kebb k\u00f6rben, \u00e9s an\u00e9lk\u00fcl, hogy elhamarkodottan \u00e9rinten\u00e9nk a telep\u00e1tia probl\u00e9m\u00e1j\u00e1t – m\u0171k\u00f6dik-e a kvantum-nonlokalit\u00e1s jelens\u00e9ge a magasabb biorendszerek genetikai appar\u00e1tus\u00e1nak m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00e9ben? Ha igen, milyen m\u00f3don? Nyilv\u00e1nval\u00f3, hogy itt m\u00e9g a felt\u00e9telez\u00e9sek is puszt\u00e1n el\u0151zetes jelleg\u0171eklesznek, azonban a munkahipot\u00e9zisek sz\u00fcks\u00e9gess\u00e9ge most m\u00e1r esed\u00e9kes. A genommunka hull\u00e1mverzi\u00f3iban [Garjajev, 1994, 1997] az EPR-hat\u00e1s olyan k\u00edv\u00e1natos (de nem k\u00f6telez\u0151) l\u00e1ncszem, amely logikailag lez\u00e1rhatja a genom VIM-funkci\u00f3kr\u00f3l val\u00f3 gondolkod\u00e1s l\u00e1nc\u00e1t. A kromosz\u00f3mamunka felt\u00e9telezett hull\u00e1mp\u00e1ly\u00e1i megmagyar\u00e1zz\u00e1k, hogy a magasabb biosziszt\u00e9m\u00e1k t\u00e9r-id\u0151beli strukt\u00far\u00e1ja hogyan \u00e9p\u00fcl fel az \u00f6r\u00f6kl\u0151d\u00e9si appar\u00e1tus munka hull\u00e1m- \u00e9s szemantikai vektorai \u00e1ltal. Az ilyen vektorok a kromosz\u00f3ma-kontinuum holografikus mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1nak mechanizmusain \u00e9s a konstrukci\u00f3 kv\u00e1zi besz\u00e9d\u00fatjain kereszt\u00fcl m\u0171k\u00f6dnek.<\/p>\n\n\n\n

DNS-RNS-feh\u00e9rj\u00e9k. A genom-biokomputer leolvas\u00e1sa \u00e9s letapogat\u00e1sa itt p\u00e9ld\u00e1ul a genostrukt\u00far\u00e1k endog\u00e9n l\u00e9zersug\u00e1rz\u00e1sa \u00e9s szoliton gerjeszt\u00e9se miatt t\u00f6rt\u00e9nik. A genom, mint a genoinform\u00e1ci\u00f3t k\u00f3dol\u00f3 \u00e9s elidegen\u00edt\u0151 kromosz\u00f3m\u00e1lis kontinuum nem-lokalit\u00e1sa m\u00e1r a homogr\u00e1fiai funkci\u00f3iba \u00e1gyaz\u00f3dik. Ez a fajta inform\u00e1ci\u00f3 \u00fagy oszlik el a genomban, mint egy hologramban \u00e9s\/vagy kv\u00e1zi-hologramban, \u00e9s mint egy frakt\u00e1lban egyszerre. Erre akkor ker\u00fclhet sor, ha a genomot tiszt\u00e1n anyagi poz\u00edci\u00f3kb\u00f3l vizsg\u00e1ljuk. A kvantumhull\u00e1m-non-lokalit\u00e1s a genoinform\u00e1ci\u00f3nak ezen a szintj\u00e9n m\u00e9g nem m\u0171k\u00f6dik. A genologram, ha hull\u00e1mszer\u0171en “olvassuk”, ahhoz vezet, hogy a kromosz\u00f3m\u00e1k anyaga jelalak\u00fa hull\u00e1mfrontokat idegen\u00edt el, mint a morfogenezis ir\u00e1ny\u00edt\u00f3it. Ez k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen a biosziszt\u00e9ma stabil t\u00e9r-id\u0151beli szerkezet\u00e9nek fenntart\u00e1s\u00e1hoz sz\u00fcks\u00e9ges. E c\u00e9lb\u00f3l a genom l\u00e9p\u00e9sr\u0151l l\u00e9p\u00e9sre \u00e9s r\u00e9tegenk\u00e9nt gener\u00e1l egyfajta “ide\u00e1lis” (hull\u00e1m)modellt – a szervezet lehets\u00e9ges anyagi strukt\u00far\u00e1inak terv\u00e9t. Ez csak az egyik VIM-ir\u00e1nyzat a biosziszt\u00e9ma t\u00f6bbdimenzi\u00f3s szerkezet\u00e9nek fel\u00e9p\u00edt\u00e9s\u00e9ben. Ebben a felfog\u00e1sban a biosziszt\u00e9m\u00e1k anyag-hull\u00e1m szervez\u0151d\u00e9s\u00e9nek modellje m\u00e9g nem teljes \u00e9s fejleszt\u00e9sre szorul.<\/p>\n\n\n\n

Az EPR-mechanizmus, legal\u00e1bbis az organizmusok kromosz\u00f3m\u00e1iban \u00e9 s feh\u00e9rj\u00e9iben lej\u00e1tsz\u00f3d\u00f3 foton-l\u00e9zer \u00e9s r\u00e1di\u00f3hull\u00e1m folyamatok szintj\u00e9n, jelent\u0151s kieg\u00e9sz\u00edt\u00e9st jelenthet. Az \u00e9letfolyamatok ilyen ir\u00e1ny\u00edt\u00e1si m\u00f3dja alapvet\u0151en \u00faj lehet\u0151s\u00e9geket adna a sejteknek \u00e9s sz\u00f6veteknek – p\u00e9ld\u00e1ul a fotonok \u00e9s r\u00e1di\u00f3hull\u00e1mok polariz\u00e1ci\u00f3s csatorn\u00e1j\u00e1n kereszt\u00fcl a biosziszt\u00e9ma \u00f6sszes sejtje \u00e9s sz\u00f6vete k\u00f6z\u00f6tt hatalmas inform\u00e1ci\u00f3halmazok szinte azonnali \u00e1tvitel\u00e9nek lehet\u0151s\u00e9g\u00e9t. Ha ez az \u00fat val\u00f3s, akkor vil\u00e1goss\u00e1 v\u00e1lik, hogy a strat\u00e9giai jelent\u0151s\u00e9g\u0171 biomolekul\u00e1k – a nukleinsavak \u00e9s a feh\u00e9rj\u00e9k – mi\u00e9rt rendelkeznek az \u00f6sszetev\u0151k L- izomer \u00f6sszet\u00e9tel\u00e9vel, spir\u00e1lis csavarod\u00e1ssal \u00e9s ennek megfelel\u0151en az optikai forg\u00e1s, a cirkul\u00e1ris dichroizmus \u00e9s a kett\u0151s f\u00e9nyt\u00f6r\u00e9s kifejezett diszperzi\u00f3s k\u00e9pess\u00e9g\u00e9vel. A bioorganikus molekul\u00e1k izo-dimenzi\u00f3s kvant\u00e1l\u00e1s\u00e1nak t\u00e9ny\u00e9t is m\u00e1sk\u00e9pp \u00e9rtelmezik. A bioorganikus molekul\u00e1k atomjainak aszimmetri\u00e1ja \u00e9s az azt k\u00f6vet\u0151 izomerizmus a saj\u00e1t anyagcser\u00e9j\u00e9nek \u00e1llapot\u00e1r\u00f3l \u00e9s pillanatnyi t\u00e9r-id\u0151 szerkezet\u00e9r\u0151l sz\u00f3l\u00f3 polariz\u00e1ci\u00f3s, holografikus \u00e9s egy\u00e9b anyaghull\u00e1m-inform\u00e1ci\u00f3k biorendszer \u00e1ltali gyors \u00f6nkiold\u00e1s\u00e1nak lehet\u0151s\u00e9ge.<\/p>\n\n\n\n

Ebb\u0151l a szempontb\u00f3l a PrPsc aggreg\u00e1tumok kett\u0151s sug\u00e1rz\u00e1si k\u00e9pess\u00e9ge (l\u00e1sd fentebb), azaz a bels\u0151 inform\u00e1ci\u00f3s foton\u00e1raml\u00e1s polariz\u00e1ci\u00f3s vektorainak az agyban n\u00f6vekv\u0151 PrPsc feh\u00e9rjet\u00f6megen kereszt\u00fcl t\u00f6rt\u00e9n\u0151, a biosziszt\u00e9ma szempontj\u00e1b\u00f3l rendellenes modul\u00e1ci\u00f3ja v\u00e1ratlan jelent\u0151s\u00e9get kap a prion patogenezis mechanizmusainak magyar\u00e1zat\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

Jellemz\u0151, hogy a k\u00eds\u00e9rleti kvantumteleport\u00e1ci\u00f3 siker\u00e9t k\u00fcl\u00f6n\u00f6sen az\u00e9rt siker\u00fclt el\u00e9rni, mert hull\u00e1mvezet\u0151ket (f\u00e9nyvezet\u0151ket) haszn\u00e1ltak a fotonok el\u0151\u00e1ll\u00edt\u00e1s\u00e1ra, t\u00e9rben val\u00f3 felh\u00edg\u00edt\u00e1s\u00e1ra \u00e9s “programoz\u00e1s\u00e1ra”,<\/p>\n\n\n\n

UV-pump\u00e1lt l\u00e9zerek \u00e9s polariz\u00e1torok. A fenti komponensek bioanal\u00f3gjai a sejtmag \u00e9s a citoplazma mikrotubulusai, a koherens DNS \u00e9s a kromosz\u00f3m\u00e1k. Ez ut\u00f3bbiak egy\u00fattal saj\u00e1t l\u00e9zersug\u00e1rz\u00e1saik inform\u00e1ci\u00f3s biopolariz\u00e1torai, \u00e9s azt, hogy a DNS \u00e9s a kromosz\u00f3m\u00e1k l\u00e9zerakt\u00edv k\u00f6zegek, k\u00f6zvetlen k\u00eds\u00e9rleteink [Agaltsov, Garyaev et al, 1996] mutatt\u00e1k ki, amit jap\u00e1n kutat\u00f3k t\u00e9nylegesen, de n\u00e9mileg elt\u00e9r\u0151en [Kawabe et al, 2002] meger\u0151s\u00edtettek.<\/p>\n\n\n\n

Tegy\u00fck fel, hogy az EPR faktor in vivo <\/em>egy feln\u0151tt szervezet aktu\u00e1lis \u00e1llapot\u00e1t mikro- \u00e9s makroszintr\u0151l makroszintre ir\u00e1ny\u00edt\u00f3 t\u00e9nyez\u0151k\u00e9nt m\u0171k\u00f6dik. De hogyan val\u00f3sul meg az embriogenezisben? Tal\u00e1n a DNS-RNS hull\u00e1mk\u00f3pi\u00e1k sejten bel\u00fcli \u00e9s sejten bel\u00fcli \u00e1tvitel\u00e9nek k\u00f6zvet\u00edt\u0151jek\u00e9nt szolg\u00e1l a sokr\u00e9t\u0171 komplex m\u0171k\u00f6d\u00e9s\u00fck k\u00fcl\u00f6nb\u00f6z\u0151 f\u00e1zisaiban. Lehets\u00e9ges, hogy az \u00e1ltalunk 1985-ben \u00e9s 1991-ben, valamint R. Pecora csoportja \u00e1ltal az USA-ban 1990-ben \u00f6n\u00e1ll\u00f3an kapott VIM- hat\u00e1sok a DNS-k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyeken a DNS-g\u00e9lek l\u00e9zeres szond\u00e1z\u00e1sa sor\u00e1n spont\u00e1n bek\u00f6vetkez\u0151 lok\u00e1lis kvantumteleport\u00e1ci\u00f3 eredm\u00e9nye a dinamikus l\u00e9zerf\u00e9ny-sz\u00f3r\u00e1ssal v\u00e9gzett spektroszk\u00f3pia sor\u00e1n. \u00dagy t\u0171nik, hogy a koherens fotonok \u00e9s a bioszerkezetek k\u00f6lcs\u00f6nhat\u00e1s\u00e1nak ebben a v\u00e1ltozat\u00e1ban az ut\u00f3bbiak optikailag akt\u00edv f\u00e9nyvezet\u0151k folyad\u00e9kkrist\u00e1lyos rendszerek\u00e9nt viselkedhetnek, amelyek a polariz\u00e1lt fotonokat t\u00e9rben felosztj\u00e1k, a k\u00f6zt\u00fck k\u00f6vetkez\u0151 inform\u00e1ci\u00f3cser\u00e9vel. Ugyanebben a rendszerben val\u00f3sul meg egy m\u00e1sik hat\u00e1s a genetikai strukt\u00far\u00e1k \u00faj t\u00edpus\u00fa mem\u00f3ri\u00e1j\u00e1val, amely a Fermi-Pasta-Ulam jelens\u00e9gen alapul. Ehhez t\u00e1rsul a f\u00e9nysz\u00f3r\u00e1s \u00e9s a VIM-effektusok izomorf id\u0151beli autokorrel\u00e1ci\u00f3s f\u00fcggv\u00e9nyeinek megjelen\u00e9se a DNS-k\u00e9sz\u00edtm\u00e9nyek, az E. coli 50S alegys\u00e9gei \u00e9s a kollag\u00e9n ribosz\u00f3m\u00e1k vizsg\u00e1latakor [Garyaev, 1994].<\/p>\n\n\n\n

Ha az EPR-t\u00e9nyez\u0151 m\u0171k\u00f6dik a biosziszt\u00e9m\u00e1kban, logikus a k\u00e9rd\u00e9s, hogy az organizmusok mi\u00e9rt nem korl\u00e1toz\u00f3dnak az azonnali bioinform\u00e1ci\u00f3s m\u0171k\u00f6d\u00e9s ilyen hat\u00e9kony form\u00e1j\u00e1ra? Mi\u00e9rt lenne sz\u00fcks\u00e9ge egy biosziszt\u00e9m\u00e1nak lass\u00fa idegimpulzusokra is? Csak azt tudjuk felt\u00e9telezni, hogy az idegrendszerre a magasabb rend\u0171 szervezeteknek az\u00e9rt volt sz\u00fcks\u00e9g\u00fck, hogy a t\u00fal gyors inform\u00e1ci\u00f3s folyamatokat lelass\u00edts\u00e1k, amit a bioszf\u00e9ra evol\u00faci\u00f3ja m\u00e9g nem \u00e9rt el. Val\u00f3sz\u00edn\u0171leg az idegrendszer \u00e9s a genom kvantum-nonlokalit\u00e1s funkci\u00f3i kieg\u00e9sz\u00edtik egym\u00e1st, \u00e9s egym\u00e1s mellett l\u00e9teznek, n\u00e9ha kit\u00f6r\u00e9seket adva az ember-sz\u00e1m\u00edt\u00f3g\u00e9pek paranorm\u00e1lis k\u00e9pess\u00e9gei vagy a telep\u00e1tia form\u00e1j\u00e1ban.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n\n\n\n

3. \u00e1bra.\u00a0<\/strong>A parazita feh\u00e9rj\u00e9k in vivo asszoci\u00e1tumainak (hibridjeinek) kl\u00f3noz\u00e1si \u00fatvonala. Feh\u00e9rj\u00e9k 1 + 2 – alegys\u00e9gek nem kovalens t\u00e1rsul\u00e1sa, p\u00e9ld\u00e1ul olyan komplex feh\u00e9rj\u00e9kben,\u00a0mint az RNS-polimer\u00e1z.<\/p>\n\n\n\n

\"\"<\/figure>\n","protected":false},"excerpt":{"rendered":"

A\u00a0t\u00f6bbsejt\u0171ek\u00a0genomja\u00a0kvantum nem lok\u00e1lis? A.Einstein \u00e9s munkat\u00e1rsai, B.Podolsky \u00e9s N.Rosen [Einstein, Podolsky, Rosen, 1935] egy olyan gondolatot fogalmaztak meg, amelynek l\u00e9nyege az elemi r\u00e9szecsk\u00e9k p\u00e9ld\u00e1j\u00e1n a k\u00f6vetkez\u0151kre reduk\u00e1lhat\u00f3. Egy kvantumobjektum, amely lehet p\u00e9ld\u00e1ul k\u00e9t \u00f6sszekapcsolt foton, a sz\u00e9tv\u00e1l\u00e1s sor\u00e1n megtart valamilyen inform\u00e1ci\u00f3s kapcsolatot (entangle-effektus). Az egyik foton kvantum\u00e1llapota, pl. polariz\u00e1ci\u00f3ja vagy spinje azonnal \u00e1tvihet\u0151 a m\u00e1sik fotonra, amely az els\u0151 foton anal\u00f3gj\u00e1v\u00e1 v\u00e1lik, amely […]<\/p>\n","protected":false},"author":1,"featured_media":0,"parent":0,"menu_order":0,"comment_status":"closed","ping_status":"closed","template":"","meta":{"_angie_page":false,"site-sidebar-layout":"default","site-content-layout":"","ast-site-content-layout":"default","site-content-style":"default","site-sidebar-style":"default","ast-global-header-display":"","ast-banner-title-visibility":"","ast-main-header-display":"","ast-hfb-above-header-display":"","ast-hfb-below-header-display":"","ast-hfb-mobile-header-display":"","site-post-title":"","ast-breadcrumbs-content":"","ast-featured-img":"","footer-sml-layout":"","ast-disable-related-posts":"","theme-transparent-header-meta":"","adv-header-id-meta":"","stick-header-meta":"","header-above-stick-meta":"","header-main-stick-meta":"","header-below-stick-meta":"","astra-migrate-meta-layouts":"set","ast-page-background-enabled":"default","ast-page-background-meta":{"desktop":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"ast-content-background-meta":{"desktop":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"tablet":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""},"mobile":{"background-color":"var(--ast-global-color-5)","background-image":"","background-repeat":"repeat","background-position":"center center","background-size":"auto","background-attachment":"scroll","background-type":"","background-media":"","overlay-type":"","overlay-color":"","overlay-opacity":"","overlay-gradient":""}},"footnotes":""},"class_list":["post-6497","page","type-page","status-publish","hentry"],"_links":{"self":[{"href":"https:\/\/ai-xtech.eu\/zh\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/6497","targetHints":{"allow":["GET"]}}],"collection":[{"href":"https:\/\/ai-xtech.eu\/zh\/wp-json\/wp\/v2\/pages"}],"about":[{"href":"https:\/\/ai-xtech.eu\/zh\/wp-json\/wp\/v2\/types\/page"}],"author":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ai-xtech.eu\/zh\/wp-json\/wp\/v2\/users\/1"}],"replies":[{"embeddable":true,"href":"https:\/\/ai-xtech.eu\/zh\/wp-json\/wp\/v2\/comments?post=6497"}],"version-history":[{"count":2,"href":"https:\/\/ai-xtech.eu\/zh\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/6497\/revisions"}],"predecessor-version":[{"id":6501,"href":"https:\/\/ai-xtech.eu\/zh\/wp-json\/wp\/v2\/pages\/6497\/revisions\/6501"}],"wp:attachment":[{"href":"https:\/\/ai-xtech.eu\/zh\/wp-json\/wp\/v2\/media?parent=6497"}],"curies":[{"name":"\u53ef\u6e7f\u6027\u7c89\u5242","href":"https:\/\/api.w.org\/{rel}","templated":true}]}}